Spagettiwesternek hőseként kezdte Hollywood élő legendája

Film

Május 31-én ünnepli kilencvenötödik születésnapját Clint Eastwood amerikai rendező, színész, producer, aki a rendezők közt a legidősebben kapta meg az Oscar-díjat és akit olyan legendás filmekben láthattunk, mint a Nincs bocsánat, A szív hídjai, a Kelly hősei, a Gran Torino vagy a Jó, a rossz és a csúf.

Il Buono, il brutto, il cattivo
The Good, the Bad and the Ugly
Year : 1966 Italy / Spain
Director : Sergio Leone
Clint Eastwood
Restricted to editorial use. See caption for more information about restrictions.
It is forbidden to reproduce the photograph out of context of the promotion of the film. It must be credited to the Film Company and/or the photographer assigned by or authorized by/allowed on the set by the Film Company. Restricted to Editorial Use. Photo12 does not grant publicity rights of the persons represented. (Photo by 7e Art/PEA / Photo12 via AFP)
Clint Eastwood A jó, a rossz és a csúf című filmben. Fotó: 7e Art / PEA / Photo12 via AFP

Fiatalon volt bolti eladó, favágó, testőr, zenész és benzinkutas is. A koreai háború idején behívták, de a harctéren nem szolgált: amikor egy tengerbe zuhant repülőgépről öt kilométert megtéve tempózott ki a partra, úszó kiképzőnek tették meg. Leszerelése után Hollywoodban próbálkozott, de túl nagy ádámcsutkája miatt eltanácsolták. Végül bekerült egy westernsorozatba, a forgatási szünetekben Európába ruccant át filmezni.

A 193 centiméter magas fiatalemberre itt figyelt fel a rendező Sergio Leone, aki több spagettiwesternjének (Egy maroknyi dollárért, Pár dollárral többért, A jó, a rossz és a csúf) főszerepét osztotta rá, de Eastwood a Volt egyszer egy Vadnyugat harmonikás szerepét visszautasította.

A rezzenéstelen arcú, szűkszavú, de gyors kezű pisztolyhős beindította amerikai karrierjét is, de nem hagyta magát beskatulyázni, játszott háborús filmben (Kémek a sasfészekben, Kelly hősei), majd 1971-ben megtalálta Piszkos Harry. Az öntörvényű, a nagyvárosi emberek védelmében kíméletlen kegyetlenséggel igazságot osztó zsaru szerepét öt filmben játszotta el.

1971-től rendez, sokszor a főszerepet is magára osztja. A kamera másik oldalán még nagyobb sikereket könyvelhetett el.

Túl a hatvanadik életévén kapta első rendezői Oscar-jelölését, amelyet azonnal díjra is váltott: a western műfaját megújító Nincs bocsánat című alkotásért 1992-ben a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is átvehette. 2005-ben ismét tarolt az egy bokszolónő tragikus végű pályafutását elbeszélő Millió dolláros bébivel, 74 évével ő lett a legidősebben kitüntetett Oscar-díjas rendező (a gálán ott ült 96 éves édesanyja is). A szív hídjai című érzelmes drámában Meryl Streep volt a partnere, majd a klasszikus film noir stílusban rendezett Titokzatos folyóért (2003) újabb Oscar-jelölés lett a jutalma.

A második világháborús Ivo Dzsima-i csatát amerikai (A dicsőség zászlaja) és japán (Levelek Ivo Dzsimáról) nézőpontból is feldolgozta.

A kamera mindkét oldalán állt a nagy sikerű Gran Torinóban, amelyben egy zsémbes koreai veteránt alakított, aki különös kapcsolatba kerül bevándorló szomszédaival.

Az Elcserélt életek című filmjében Angelina Jolie-t, a Nelson Mandeláról forgatott A legyőzhetetlenben Matt Damont és Morgan Freemant, az iraki háborúban szolgált legeredményesebb amerikai mesterlövészről szóló drámában Bradley Coopert is aranyszobrocskára jelölték. Ugyancsak megtörtént eseményeken alapult a Sully – Csoda a Hudson folyón című, egy Airbus utasszállító a New York-i folyóra történt szerencsés landolásáról forgatott Oscar-jelölt filmje, ahogy ezt követő több munkája is. A párizsi vonat arról a három amerikai fiatalról szól, akik 2015-ben megakadályoztak egy terrortámadást egy Amszterdamból Párizsba tartó vonaton, a Richard Jewell balladája című film pedig az 1996-os atlantai nyári olimpiai játékok drámáját eleveníti fel, amelyben a címszereplő biztonsági őrt, aki egy hátizsákba rejtett pokolgépet talál és segít több száz ember kimenekítésében, előbb hősként ünneplik, később azonban azzal vádolják meg, hogy ő lehetett az elkövető.

2011-ben életrajzi drámát készített Edgar J. Hooverről, az FBI első igazgatójáról Leonardo DiCaprióval a főszerepben, majd

88 évesen, egy évtizeddel a Gran Torino után ismét egyszerre rendezett és játszott: A csempész című filmben a világ legidősebb drogfutárját alakította,

a Cry Macho – A hazaút című filmmel (2021) pedig visszatért a western műfajához (utóbbiban egy kiöregedett rodeósztárt formált meg, akit felbérelnek, hogy keressen meg és vigyen át Mexikóból egy kamasz fiút a Texasban élő apjához).

Eddigi utolsó, Kettes számú esküdt című thrillerét, amely egy gyilkossági ügy tárgyalásáról szól, tavaly mutatták be a mozik.

Az időskori alkotásaival beskatulyázhatatlanná vált művész musicalfilmet is rendezett, 2014-ben a Broadwayn is taroló Tony-díjas Jersey Boys musicalt vitte filmvászonra. Az 1988-ban a legendás jazzszaxofonos Charlie Parker életútját bemutató Bird című alkotásért pedig Golden Globe-díjjal jutalmazták.

Eastwood nagy jazz- és bluesrajongó, több filmjéhez maga szerezte a zenét (a Millió dolláros bébi zenéjéért Grammy-díjra is jelölték).

Közismert kemény munkájáról, takarékos életmódjáról, valamint feltétlen megbízhatóságáról. Forgatáskor színészein a kevés sminket szereti, és pontos instrukciói alapján már az első felvételeket igyekszik rögzíteni.

Összesen tizenegy alkalommal jelölték Oscar-díjra. Warren Beatty mellett ő az egyetlen, akit kétszer is a legjobb színész és a legjobb rendezés aranyszobrocskájára nomináltak ugyanazért a filmért (Nincs bocsánat, Millió dolláros bébi), s az egyetlen, aki – rendezésért – mindkétszer nyert is. Oscar-díjai mellett 1994-ben Irving G. Thalberg-emlékdíjjal tüntették ki, többszörös Golden Globe-díjas és a Cecil B. DeMille-életműdíj birtokosa. Megkapta a francia Becsületrendet és a César-díjat, a Kennedy Center, az Amerikai Filmintézet és az Amerikai Rendezők Céhe (DGA), továbbá több filmfesztivál életműdíját.

A lelkes műgyűjtő hírében álló, szókimondásáról ismert, konzervatív nézeteket valló filmsztár a politikába is belekóstolt egy rövid időre: a nyolcvanas évek második felében – elunva a hivatásos politikusok korruptságát és tehetetlenségét – elindult lakóhelye, Carmel (Kalifornia) városka polgármesteri tisztségéért, és meg is választották.

Különböző kapcsolataiból több gyermeke született, közülük többen a művészi pályát választották.

Eastwood szerint a hosszú élet titka a testileg és szellemileg egyaránt tevékeny élet, azt vallja, hogy „méltósággal megöregedni az egyik legfontosabb képesség”.

OSZAR »