Bár számos vízi állat kopoltyúval lélegzik, sok faj – például teknősök, bálnák vagy krokodilok – tüdővel rendelkezik, így rendszeresen fel kell jönniük a felszínre levegőt venni. Ezek közül némelyik elképesztő ideig képes víz alatt maradni.
A leghosszabb ideig víz alatt maradó tüdős állatok közé tartoznak az édesvízi teknősök, mint a Blanding-teknősbéka, amely télen brumációval – a hibernációhoz hasonló állapotban – hónapokig is képes a víz alatt maradni. De ehhez hozzá kell tenni, hogy a teknősök a kloákájukon keresztül is képesek oxigént felvenni a vízből.
A nagy testméret szintén előnyt jelent a légzésvisszatartásban, mivel a nagyobb állatok több oxigént tudnak tárolni, és energiaigényük tömegarányosan kisebb.
A mélymerülésre specializálódott bálnák szívverésüket és anyagcseréjüket is lelassítják, belső szerveik működését részlegesen felfüggesztik, és jelentős oxigéntartalékot tárolnak vérükben és izmaikban.
A leghosszabb búvárrekordot azonban hidegvérű állat tartja: az álcserepesteknős 610 percig (10,2 óráig) maradt a víz alatt, de az édesvízi krokodil is figyelemre méltó, 402 perces (6,7 órás) idővel. Ektoterm szervezetük miatt energiafelhasználásuk alacsonyabb, így kevesebb oxigént igényelnek, különösen hideg vízben, amikor anyagcseréjük jelentősen lelassul.
A cikk forrása itt olvasható.
