Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki. Az MTA közleménye idézi Freund Tamást, az Akadémia elnökét, aki az MTA doktori eljárását olyan, Magyarországon egyedülálló minősítési rendszernek nevezte, amely minden, jelentőségét csökkenteni hivatott törekvés ellenére különleges értéket képvisel.
„Olyan korban, amikor ömlenek ránk az álhírek, veszélyes áltudományos okfejtések és féligazságok, szükség van egy biztos és hiteles pontra. Az Akadémia történetének első kétszáz évében ez volt. Biztos pont, a tudomány józanságát közvetítő, egy-egy tudományterület legjobbjait összegyűjtő, egyúttal a nemzeti nyelvet és kultúrát is ápoló intézmény” – mondta ünnepi beszédében Freund Tamás.
Az MTA-doktori eljárással kapcsolatban kiemelte, hogy az független és szigorú, az egyes diszciplínák sajátosságait tiszteletben tartó tudományos követelményrendszer, amely egy vagy akár több évig tartó, nagyon sok szereplő bevonásával folyó eljárás eredményes befejezését igényli a címet megszerezni szándékozó kutatótól.
Freund Tamás azt kérte az MTA új doktoraitól, hogy a cím birtokosaként legyenek nem csupán kutatóhelyük, hanem egyúttal az Akadémia „követei” is. Emeljék fel szavukat, ha szólni kell az Akadémia elleni megalapozatlan vádak miatt. Szóljanak akkor is, ha tudománytalan állításokkal találkoznak. Magyarázzák el – ha kell, újra és újra –, hogy milyen módszerekkel és hogyan dolgozik a tudomány, és miként lehet a tudományosan megalapozott állításokat megkülönböztetni a hiteltelen, áltudományos nézetektől.
Az Akadémia doktorai közül kerülnek ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok, akik átlagosan hat év után válnak rendes taggá. A megválasztott doktorok bemutatása itt olvasható.
