Czelnai Rudolf példaértékű szakmai pályafutását tudományos igényesség, nemzetközi látásmód és elkötelezett közszolgálat jellemezte. Munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a meteorológia tudománya fejlődjön, és a társadalom is jobban megértse a légköri folyamatok jelentőségét. Öröksége máig hatással van a hazai meteorológiai kutatásokra és az időjárás-előrejelzés gyakorlatára – méltatta az elhunytat honlapján az MTA.
Mint írták, Czelnai Rudolf tudományos érdeklődése kiterjedt a klímakutatásra, az éghajlati modellezésre és a légkör fizikai folyamataira is. Jelentős szerepet játszott abban, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kutatások Magyarországon is előtérbe kerüljenek.
Több jelentős monográfia, ma is alapmunkának számító tankönyv szerzője volt, számos tudományos publikációja neves szakfolyóiratokban jelent meg. Kutatásai a meteorológiai megfigyelőrendszerek optimalizálására és a meteorológiai adatmezők statisztikai szerkezetének vizsgálatára terjedtek ki, továbbá behatóan tanulmányozta és vizsgálta az óceánok szerepét az éghajlat alakulásában.
Czelnai Rudolf 1932. május 3-án Miskolcon született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológia szakán 1954-ben szerzett diplomát. Pályafutását az Országos Meteorológiai Intézet Éghajlatkutató Osztályának munkatársaként kezdte. Már fiatalon a meteorológiai számítások automatizálása és a numerikus időjárás-előrejelzés úttörője lett Magyarországon. Munkájával elősegítette a korszerű tudományos eljárások hazai meghonosítását és alkalmazását a gyakorlati meteorológiában.
1973–1974 között az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese, 1974–1981 között elnöke volt. Irányítása alatt nagy hangsúlyt fektetett a hazai meteorológiai megfigyelőhálózat és az előrejelzési rendszer korszerűsítésére, kulcsszerepet játszott a számítógépes időjárás-előrejelzés magyarországi bevezetésében.
Egyetemi doktori fokozatát 1961-ben szerezte meg, 1966-ban a műszaki tudományok kandidátusa lett. Akadémiai doktori értekezését 1971-ben védte meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1976-ban levelező taggá, 1987-ben rendes taggá választotta.
Czelnai Rudolf nemzetközi fórumokon is aktív szerepet vállalt. Az 1960-as évektől kezdve ENSZ-szakértő volt, nevéhez fűződik többek között a Fehér-Nílus vízgyűjtőjének hidrometeorológiai felmérése. Elnöke volt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) Globális Meteorológiai Megfigyelőrendszer munkacsoportjának, 1978-tól vezető szerepet vállalt a WMO globális klímakutatási programjában. 1981-ben a WMO tudományos és technikai programjainak igazgatójaként dolgozott, 1985-ben a szervezet főtitkárhelyettesévé választották, a pozíciót 1992-ig töltött be. Hazatérése után az OMSZ-nél kutatóprofesszori megbízást kapott, innen 1994-ben vonult nyugdíjba.
Czelnai Rudolf fontosnak tartotta a fiatal generációk képzését és a természettudományos ismeretterjesztést, rendszeresen tartott előadásokat és publikált ismeretterjesztő cikkeket. 1975-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára is volt.
Czelnai Rudolf nemzetközi elismertségét mutatja, hogy felvette sorába a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia is. Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték: 1997-ben Schenzl Guidó-díjat, 2001-ben Széchenyi-díjat, 2007-ben Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíjat kapott.
Családja tájékoztatása szerint Czelnai Rudolftól május 24-én vesznek végső búcsút az alsódörgicsei temetőben.
