A támadás közel 35 évvel azután történt, hogy az indiai származású, brit-amerikai regényírót először fatva hatálya alá helyezték iráni vallási vezetők a Korán és Mohamed próféta meggyalázásáért. Khomeini ajatollah az író megölésére buzdító ítéletét az 1988-ban megjelent A sátáni versek című regény váltotta ki.
Az ügyész a maximális 25 év börtönt kérte, míg a hivatalból kirendelt védő Matar büntetlen előéletére és a fatva követésére hivatkozva 12 éves elzárást tartott indokoltnak.
A büntetőeljárásban az író koronatanúként szerepelt, de személyesen nem vett részt a tárgyalásokon. A Chautauqua megyei bíróságon felolvasták tanúvallomását, amelyből kiderült, Matar a fején és testén szúrta meg több mint egytucatszor, ennek következtében egyik szemére megvakult.
Rushdie-t 2022 augusztusában, az üldöztetésnek kitett írók helyzetéről tartott nyilvános pódiumbeszélgetésen érte a támadás a New York-i Chautauqua Intézetben. A támadásban rajta kívül még egy személy megsebesült, Matar pedig ezért a második erőszakos cselekményért is kapott hét év börtönbüntetést, amely hozzáadódik a Salman Rushdie elleni gyilkossági kísérlet miatt kiszabott 25 évhez. Matart terrorizmussal kapcsolatos cselekményekkel is gyanúsítják, ez a szövetségi eljárás 2024 júliusában kezdődött, írja az NPR.
Salman Rushdie a támadást a Kés – Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után című könyvében dolgozta fel. Úgy fogalmazott, a megírás azért volt fontos számára, mert úgy érezte, ezzel átveheti az irányítást a történtek felett, és művészettel válaszolhat az erőszakra.
