A kutatók megállapították, hogy az éghajlatváltozás 195 országban és területen legalább kétszeresére növelte az extrém hőségnapok számát. A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy a fosszilis tüzelőanyagok okozta globális felmelegedés a világ lakosságának egészségére és jólétére is hatással van.
„Minden egyes elégetett hordó olajjal, minden tonna kibocsátott szén-dioxiddal és a felmelegedés minden tizednyi fokával több embert érintenek a hőhullámok” – mutatott rá Friederike Otto, az Imperial College London klimatológusa, a jelentés társszerzője. „Pontosan tudjuk, hogyan akadályozhatjuk meg a hőhullámok súlyosbodását: alakítsuk át energiarendszereinket úgy, hogy azok hatékonyabbak legyenek, és megújuló energiaforrásokra, ne pedig fosszilis tüzelőanyagokra épüljenek” – folytatta.
A globális felmelegedés hatásának felméréséhez a kutatók a 2024. május 1. és 2025. május 1. közötti időszakot elemezték. „Extrém hőségnapnak” nevezték, amikor a hőmérséklet meghaladta az adott helyen 1991 és 2020 között mért átlaghőmérséklet kilencven százalékát.
A tanulmány szerzői az extrém hőségnapok számát összevetették egy olyan szimulációval, amelyben nem történt emberi tevékenység miatti felmelegedés. Az így született eredmény szerint mintegy négymilliárd ember, vagyis a világ lakosságának 49 százaléka legalább harminc nappal több extrém hőségnapot élt át az elmúlt évben, mint amennyi a szimulált világban következett be.
Az extrém hőség a karibi Aruba-szigetet érintette a legsúlyosabban, ahol 187 napig tartott, 45 nappal tovább, mint a szimulált világban. A feljegyzések kezdete óta 2024 volt a legmelegebb, az éves átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal magasabb volt az iparosodás előtti korszakhoz képest. Öt év átlagában a globális hőmérséklet jelenleg 1,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.
A tanulmány a hőség egészségkárosító hatásaival szembeni védekezés legszegényebb országokban tapasztalható óriási hiányosságaira is felhívta a figyelmet.
Európában 2022 nyarán több mint 61 ezer hőség okozta halálesetet regisztráltak, azonban a világ más tájain alig állnak rendelkezésre adatok ezzel kapcsolatban. A hőség okozta haláleseteket gyakran szív- vagy tüdőbetegségnek tulajdonítják.
