Sokáig úgy tűnt, hogy a Liszt Ferenc tér a nyolcvanas években ragadt, amikor is 1994-ben megnyitott a Café Incognito, amely mindent megváltoztatott. A környék olyan lett, mint egy képzeletbeli 3D-s trendmagazin, amelyben úgy lapozunk az oldalak között, hogy egyik helyről átültünk a másikba, az acid jazzes lounge bár zsánerű Incognitóból a franciásan elegáns Vianba, majd egy táncmozdulattal a 2003-ban nyílt Menza étterembe. A retró bisztró többek között Térey Jánosnak (1970–2019) és barátainak volt a törzshelye, de megfordult itt többek között Nádas Péter, Spiró György és Kovács András Ferenc is, és ebben bizonyára szerepe volt a szomszéd épületben található Írók Boltjának. A tér az utóbbi években veszített a varázsából, kiépült a bulinegyed, a közeli Erzsébetvárosban több száz szórakozóhely verseng a figyelmünkért.
A turisták mellett főleg azok az ötvenesek látogatják a környéket, például a Menzát, akik húszas éveik végét taposták, amikor megnyílt, és a nosztalgiájukban van egy dupla csavar. Egyszerre fantáziálhatnak a 2003 körüli fénykorról és a gyerekkori nyaralásaikról, beidézve a balatoni hotelek lobbijait. 1999 őszétől a Liszt Ferenc tér 5. szám alatt működött a Pesti Est Café, annak pincéjében mutatta be a Kispál és a Borz a Velőrózsák című 2000-ben publikált albumát, majd ugyanitt később a Hooters (pesti köznyelvben: didibár) nyitotta meg a legénybúcsú-turistákra szakosodott éttermét, ami 2017-ben tűnt el Budapest turisztikai térképéről.
A térnek számos földtani rétegét tárhatjuk föl. A Valero selyemgyár 1785-ös átadásakor itt húzódott Pest külső széle, az útszakaszt Fabriekengassénak hívták, 1850-től Gyár utcának, 1907-től pedig az akkor megnyitott Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miatt nevezték el Liszt Ferenc térnek. Már 1885-ben, közel az Andrássy úthoz itt állt egy két méter magas díszkút, a később átadott Jókai-szobor helyén pedig a kút ikerpárja. A Jókai téri szőrén-szálán eltűnt, amikor 1921-ben átadták a Stróbl Alajos készítette Jókai-szobrot. Az olvasó lányokat ábrázoló két mellékalak már nem az eredeti helyére került, hanem a Városligetbe. A Jókai tér 2021-es rekonstrukciója idején felmerült, hogy a tervezett eredeti helyére viszik, de aztán valamiért már nem fértek el Jókai alakja mellett.
A még meglévő, horganyból öntött díszkút sem került vissza a térre, pedig alig néhány száz méterre, a Liszt Ferenc 10. udvarán áll, így csak azok csodálhatják, akik ismerik a ház kapukódját. Bizonyára fel sem merült, hogy visszaállítsák eredeti helyére, mert abból valószínűleg akkora botrány lett volna, mint a Duna-parti József Attila-szobor ügye, amikor közelebb került a folyóhoz. Már az is nagy dolog, hogy megtisztították Csorba Géza 1960-ban átadott Ady-szobrának a posztamensét, és bár ez az alkotás túl szigorú és merev az Andrássy út kecses világához, de végül is azt kell mondjuk, az Írók Boltja mellett jó helyen van. A tér 2025-ös felújításakor a szobor előtt és mögött virágágyat alakítottak ki, így már nincs az összhatásnak olyan szigorú, rideg jellege.
Hogy folytassuk a nagy budapesti szoborsakkot, amelyben ide-oda teszik a szobrokat, meg kell említenünk, hogy még Ady szobrának felállítása előtt, de már a kút elbontása után itt állt a márciusi ifjak egyik kevésbé ismert hősének, Irányi Dánielnek a szobra, amelyet pont az 1848-as forradalom százéves évfordulóján bontottak le, hogy aztán a Károlyi-kert szélén kössön ki. De vissza a Liszt Ferenc térre!
A leglátványosabb változást nem is a díszburkolat és a virágágyások újragondolása hozta el, hanem az Andrássy 45. és az Andrássy 47. épületeinek megújulása. A két épület revitalizációja a Richter-skála szerinti hetes erősségű csoda, hiszen sokan voltak, akik nem hitték el, hogy még életükben látják megtisztítva, felújítva ezeket a gyönyörű épületeket. Persze lehet azt mondani, hogy előbb-utóbb úgyis mindent helyreállítanak, de akkor miért nem újult meg mondjuk a közeli Oktogon 3. (Andrássy út 51.) épülete, miközben a tér másik három háza immár körülbelül húsz éve megújult. És hány házat tudnánk itt felsorolni csak az Andrássyn, amelyekhez érdemben száz éve nem nyúltak... Így aztán igenis kisebb csoda, ha valamit méltó módon revitalizálnak.
Nem úgy, mint a Feszty Adolf tervezte Pázmándy-bérpalota épületét (Andrássy út 46.), melynek hiányzó díszítőelemeit hungarocellel pótolták, és azt vakolták le. Az Andrássy 45.-ben található az Írók Boltja, mellette pedig a California Café Company önkiszolgáló kávézó, mennyezeti elemeiben mindkét egység őrzi az egykori Japán kávéház díszítőmotívumait. Példaértékű az ingatlanpanamájáról elhíresült, az egykori Fantom sörözőnek is otthont adó Andrássy 47. felújítása, a hiányzó kőfaragványok visszaépítése. Maga a tér letisztultabb, átláthatóbb, levegősebb lett, a kiváló minőségű térkövek is patinát adnak a megújult útszakasznak, nincs már az a kertvárosi garázsbeálló hangulata. A nyugágy jellegű székek afféle chilles érzést varázsolnak ide, főleg, ha idáig halljuk a Menza étterem lounge-popját. A megemelt virágoskert pedig olyan, mint egy hatalmas magaságyás, csak éppen virágok illatoznak benne, nem pedig a közösségi kertek paradicsomtövei.
A munkálatok nem jártak fakivágással, miközben 1400 négyzetméternyi területet alakítottak át. Nyolc új fát, százhúsz cserjét ültettek a térszakaszra, még a lámpaoszlopokon is virágokat láthatunk, a tér pedig nemcsak új burkolatot kapott, de felszereltek egy ivókutat is. Nőtt a zöldfelület, amit automata öntözőrendszer lát el vízzel. Harminchét új utcabútort szereltek fel, és nem állították vissza a kertészek a színes virágokból álló terézvárosi címert sem, amiről egy ápolt Balaton-parti vasútállomás virágoskertje jutott eszünkbe.
És korzózni is lehet, nem kell attól tartani, hogy a Paulayból bekanyarodó autók elcsapják a gyalogosokat, kaptunk egy jól használható járdát, amelyen séta közben nem kell az Aperolt szürcsölő vendégeket kerülgetni. A környék talán példát adhat a közeli bulinegyednek is, megmutatva, hogy a belvárosnak sem a romok, sem a kocsmák nem állnak jól.
Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu
