Ha Eger, akkor Egri csillagok – jut eszébe mindenkinek a városról a híres Gárdonyi Géza-regény. De azt vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit viseltek a török katonák az egyes ütközeteknél, hogyan helyezkedtek el a sátraik, míg – többek között – az egri várat ostromoltak? És azt, hogy a mű alapján készült film azért hagy némi kívánnivalót maga után – már, ami a valóságábrázolást illeti?
Aki a március 24-ei, verőfényes napon ellátogatott Egerbe, az választ kaphatott ezekre a kérdésekre. Annak viszont, aki nem jutott el a Heves megyei városba, íme egy rövid beszámoló az ott történtekről.
A vármúzeum már évtizedek óta igyekszik élen járni az újszerű közönségforgalmi megoldások terén, már a ’90-es évek végén elkezdtünk látogatóbarát múzeumprogramot kialakítani – mesélte Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója a Kultúra.hu kérdésére. Sok olyan infrastrukturális fejlesztés történt, amelyek ebbe az irányba mutattak: létrehoztak például egy gyerekfoglalkoztató termet, és kialakították a vár ágyúparkját. „Természetesen azóta is azon vagyunk a kollégákkal, hogy az élethosszig tartó tanulás, a szórakozva tanulás módszertanát továbbfejlesszük. Nem volt kérdés tehát, hogy részt vegyünk egy olyan kezdeményezésben, mely szintén ezeket valósítja meg” – mondta az igazgató, miért csatlakoztak a Mozaik Múzeumtúra programjához.
A végek dicsérete – e címet viselte a roadshow egri állomása. Nem véletlen, hiszen a török-magyar csatákra, a 16–17. századra helyezték a szervezők a hangsúlyt. Ahogy Berecz Mátyás fogalmazott: „a török korra, a várháborúk korszakára és mindemellett a Gárdonyi-regényre, a Gárdonyi-hagyatékra fókuszál a tevékenységünk”. Balassi Bálint és Eger címmel múzeumi órát tartottak középiskolásoknak és a felső tagozatosoknak Balassi Bálint életművéről és egri éveiről Az egri vár története című kiállításban. Balassi Bálint több évet szolgált Egerben 50 katona hadnagyaként: az ő életművét mutatták be, de nem csak irodalmi szempontból: fegyver- és öltözetbemutatót is tartottak, illetve a kiállításban láthatták a gyerekek, hogyan nézett ki akkor a vár, hol szállásolták el Balassi Bálintot, milyen volt egy akkori portya vagy Balassi hatvani kalandja, és hogyan gyűltek össze a katonák egy-egy fontosabb hadi-vitézi virtus végrehajtására.
Az Egerről és környékéről érkező diákokat egy hagyományőrző vezette végig a tárlaton, aki azt is megosztotta a hallgatóságával, hogy a „Megcibálom a szakálladat!” mondás nagyon csúnya káromkodásnak számított abban az időben.
A kiállításon egyebek mellett láthatóak voltak török harci eszközök, török viselet, török használati tárgyak (írókészlet, pecsét, pipa, törülköző) – és sok-sok olyan emlékünk, melyeket érdemes alaposan szemügyre venni.
A reneszánsz teremben szintén erről a korszakról volt szó: a gyerekek ott a katonák hétköznapjaiba, szabadidős tevékenységeibe pillanthattak be: kockázhattak, pókerezhettek, asztali stratégiai játékot játszhattak, az ostromot pedig az ostromjátékukkal idézték meg. „Ez egy 28 kérdésből álló játék, melynek során egy terepasztalon puzzle-ből ki kell rakniuk a gyerekeknek a vár alaprajzát, majd beosztják egymás között a 14 török és a 14 magyar katonabábut, és a csapatok válaszolnak a feltett kérdésekre. Amelyik csapatnak több bábuja marad a játék végén a terepasztalon, illetve amelyik a legtöbb helyes választ adta, az a győztes. Volt már magyar és török győzelem is – itt meg lehet fordítani az ostrom végkifejletét” – mesélte Szalainé Király Júlia közművelődési és múzeumpedagógiai osztályvezető, irodalomtörténész, muzeológus.
A szervezők természetesen a kicsikre is gondoltak: a Balassa-teremben a Várműhely rendezkedett be, ahol a tárgyalkotó foglalkozások kapták a főszerepet, valamint berendezték a Gárdonyi-kuckót, ahol Gárdonyi életművét és az 1552-es ostromot népszerűsítették játékokkal. Volt egy bábelőadás is Miért haragszik a kutya a macskára? címmel – ehhez kapcsolóan lehetett bábokat készíteni, valamint a kisebbeknek könyvjelzőt, amelyen ezek a figurák köszöntek vissza. „Ezen az egy napon igyekeztünk tehát a múzeumpedagógiai kínálatunk keretszmetszetét adni” – összegezte az osztályvezető.
A Dobó-bástya rendezvénytermében délelőtt az Eszterházy Károly Egyetem Varázstornyának interaktív kísérleti bemutatójáé, délután az ismeretterjesztő előadásoké volt a főszerep.
A látogatók érdekes, saját maguk által is elvégezhető kísérleteken keresztül ismerkedhettek meg alapvető fizikai jelenségekkel – szórakoztató módon. Többek között végignézhették, hogy mit tesz a folyékony nitrogén egy műanyagcsővel, egy lufival vagy akár egy almával. „Fontos ugyanis, hogy Egernek színes történelmi hagyatéka is van – magyarázta az igazgató –, hiszen egy barokk városról van szó, amelynek első aranykora a 18. századra tehető – ez pedig a művészetek és a tudomány területén is megnyilvánul, ekkor épült például a már említett Varázstorony.”
A délután folyamán tartott ismeretterjesztő előadások olyan témaköröket érintettek, mint a vár építéstörténete, a harcászat, illetve azok a tévhitek, amelyeket az ostrommal kapcsolatban láthattunk az Egri csillagok című filmben.
Kelenik József (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) „Lőporfüst – kövek között” a török kori erőd tüzérsége, Buzás Gergely (igazgató, Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király Múzeum) „Kő-kövön” – egyházi építészet az egri várban, Domokos György (Hadtörténeti Intézet és Múzeum) pedig Az Egri csillagok és a valóság címmel tartott előadást.
Domokos György egyebek mellett elmesélte, hogy a filmben látható sátrak száma nem igazán felel meg a valóságnak, hiszen annyi csupán pár száz török katona szálláshelyéül szolgálhatott, olyan alacsony volt a számuk, holott – mint tudjuk – körülbelül 40 ezer török katona ostromolta az egri várat. Domokos György szerint nagyon sok tárgyi tévedés fedezhető fel a filmben, ami utalhat arra, hogy nem kérdeztek meg történész szakértőt a készítés folyamán – bár úgy tudni, konzultáltak szakemberrel. Vele biztos nem – viccelődött –, hiszen akkor még kisgyerek volt. Az egri vár alaprajzával, illetve megvalósításával is akadtak gondok, de ez elnézhető, hiszen képtelenség lett volna újjáépíteni az egészet a film kedvéért, olyan hatalmas volt.
Mint a történész elmondta: a katonák viseletével kapcsolatban is számos probléma merül fel, ha jobban megvizsgáljuk azokat, ugyanis többek között oda nem illő perzsa sisakok is láthatók a katonák fején. A legnagyobb gondja Domokos Györgynek mégiscsak az ágyúkkal volt: nevezetesen az, hogy ilyenek biztosan nem léteztek, mert nem lehetett volna használni őket. Ráadásul a filmben a törökök által bevett mezőn két sorban helyezkedtek el az ágyúk ? ami önmagában lehetetlen, hiszen a saját tüzérjeik életét veszélyeztették volna ?, illetve az ágyúk mellett lévő, földdel teli kosarakat sem megfelelően helyezték el: állniuk kellett volna, nem feküdniük, hiszen így nem védhették meg a tüzéreket, holott ez lett volna a funkciójuk. A létramászás mint támadási forma pedig már-már vicc kategóriába ment, hiszen csak a felállításukhoz nyolc ember kellett, akik a művelet közben értelemszerűen védtelenek voltak. A történész megjegyezte: noha a tűzkerék valóban létezett, pusztítást csak akkor végezhetett, ha tömegbe dobták ? a filmben viszont lézengő török katonák közé hajították, aminek semmi hatása nem volt?
Izgalmas programokkal várták tehát a kicsiket és a nagyokat Egerben e különleges napon, de természetesen a múzeum minden munkatársa azon dolgozik, hogy még tartalmasabb, színvonalasabb kiállításokkal, programokkal és összességében: helyszínnel várják a látogatókat.
Az egri várral kapcsolatos fejlesztéseket illetően Berecz Mátyás elmondta: 2015 év végén zárták „Az Egri Vár és Erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” című projektet, amely európai uniós forrásból valósult meg. Ennek köszönhetően megújult a kazamatarendszer, ahol három vadonatúj kiállítás jöhetett létre, valamint a vár teljes közműhálózata, illetve több épületet is rekonstruáltak, többek között a Szép bástyát. Emellett pedig olyan eszközkészletet szereztek be, amely hozzájárult a katonai hagyományőrzők várbeli munkájához. A következő, második és harmadik ütemben az egri vár maradék kétharmada fog megújulni: Nemzeti Vár- és Kastélyprogram keretében az Alsó-, a Modern Városok Programnak köszönhetően pedig a Felsővárost fejlesztik. „A cél az, hogy a vár 16–17. századi állapotát szerkezetileg megpróbáljuk helyreállítani, de ez nemcsak építészeti, hanem tartalmi megújulást is jelent. Új szemléletű kiállítások rendezését tervezzük ugyanis: interaktív terekben, múzeumpedagógiai, múzeumandragógiai foglalkozásokban gondolkodunk” – foglalta össze a múzeumigazgató.
Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmives András
